A családi biciklizés nem fenékig tejfel. Délután kitaláltam, hogy menjünk bicóval a parkba, Samu a sajátján, Benjámin hátul. Jó. Mivel Samunál nem volt bicikli az oviban, nem mehettem Benjáminért se bringával, úgyhogy kikötöttem a sajátomat otthon, átszálltam a kocsiba, összeszedtem őket a bölcsiben és az oviban, és vissza haza. Ennél a pontnál Samu kitalálta, hogy ő nem akar biciklizni, Benyus viszont ragaszkodott hozzá. Én is ragaszkodtam (miért? miért?)úgyhogy Samu kitalálta hogy akkor viszont ő semmiképpen nem vesz bukósisakot. Na itt dobtam be az aduászt (fagyi – 2 gombóc) és elkezdtük felszerelni magunkat. A Benjámin feje viszont ősz óta a kétszeresére duzzadt úgyhogy ki kellett lazítani a sisak madzagjait. De hogy? Hogy a büdös picsába kell ezt az olasz szart, de tényleg, mindjárt kivágom a kukába, basszus letört a gomb, amit csavargatni kellett (volna). Oké, Benyus nem vesz sisakot, induljunk. Akkor én se, mondja Samu, nem, saját biciklivel muszáj venni, mondom én, de ekkor Benjámin sírógörcsöt kapott, hogy ő nem megy sisak nélkül. Olasz szar újra elővesz, csavar, tépked, kilazít, most ugyan kétszer jó a fejére, de nem baj, így marad. Vissza az én bringámhoz. A gyerekülést kell már csak feltenni és mehetünk is! A picsába hogy miért nem csavarodik a csavar, ez is olasz, naná. A gyerekek már lassan feküdnének, aludnának, mintegy tíz perc alatt valahogy feltettem, el se hiszem, na sisakok fel, mindenki pozícióba. De akkor hova tegyem a Kryptonite u-lakatomat, ami mindig a csomagtartón utazik? Utálom ha a kormányon lóg, így is van a bringán plusz 15, mozgó kiló. Jó, be az óriás táskába, ami a hátamon, egyben Benjámin veséjében van, nem érdekel.

Elindulunk. Csak járdán, gyerekkel ugye. Nyanyák, kutyák, villogó zöldön áthussanás, buckán majdnem felborulás (itt már én is majdnem sírtam) után ott vagyunk. Már lakatolok le a park kerítésénél, mikor Samu: Mama, elfelejtettem a lakatomhoz kulcsot hozni, a kabátomban maradt otthon!

Így hát egy gyerekbiciklivel, két bukósisakkal és 3 tölcsér fagyival a kezemben érkeztem meg a Szent István parkba. Kellemes, családi délután volt.